Székely Vágta III. középfutam indulói

Székely Vágta III. középfutam indulói

• 2013. július 13..

1.Kilyén
Ez a falu az értékes műemlékként számon tartott unitárius templomáról ismert. Az erdetileg román stílusú templom a 15. század végén gótikus format kapott. Az 1497-ből való gótikus bejárón, a sekrestyeajtó kő keretén és a gótikus ablakok kőrácsain kívül a külső falakon a Kánai mennyegző jeleneteit ábrázoló freskótördékek is előkerültek. Belső falfelületein a Szent László-legenda, a Passió-sorozat, a Köpenyes Mária és az Utolsó vacsora részleteit tárták fel. A falu 1615-ös építésű református templomát a 18. század elején építették újjá.

2.Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy Kovászna megye székhelye. A a kuruc szabadságharcban után Mária Terézia idején határőr-katonai rendszer parancsnoksági helye ugyanis ekkor alakul a városban huszárezred.Történelmének dicső korszakát az 1848-49-es háromszéki önvédelmi harc eseményei képezik. Itt mondták ki a fegyveres önvédelmi harc szükségességét. Itt hangzottak el Gábor Áron emlékezetes szavai: „Lesz ágyú!”Sepsiszentgyörgy jelképévé vált a Kós Károly tervezte épület. A Székely Nemzeti Múzeum a Székelyföld egyik legjelentősebb tudományos műhelye, ahol ennek a nemzetnek, és csakis ennek örökségét, szellemi és tárgyi emlékeit, relikviáit őrzik, bemutatják állandó, avagy időszakos kiállításokon.

3.Csíkdelne
Neve a szláv dolina (= völgy) főnévből ered. Nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék említette először Delna Dilna néven. Már ekkor templomos hely volt, székely lakossággal. 1495-ben említette egy oklevél Abram de Delne és Vicentius de Delne a széki tisztség képviselői közt az Olt vizén lévő malmok ügyében folyt perben. 1608-ban Brassóban adott ki rendeletet Báthory Gábor fejedelem Csík-, Gyergyó-, Kászonszék főtisztjeinek: özvegy Pekry Lőrincné Lázár Erzsébet Delnén levő földjeinek visszaadásáról.

4.Maksa
A község Brassót Kézdivásárhelyel összekötő műút mentén terül el. Lebontott református templomának 1766-ban készült reneszánsz virágdíszes kazettás mennyezete, ma a budapesti Üllői úti Magyar Iparművészeti Múzeumban van felszerelve. Jelenlegi református temploma (1894) barokk ízlésű harangtornyában egy régi, 1531-ből való harang ma is működik. Régi várfalának egy darabkája ma is látható. Az épület előtt Erzsébet királyné emlékfái és a honfoglalás emlékműve látható. A községhez tartozó Sepsibesenyő református templomának falán volt látható egy Szent László falfestmény, amely csak rajzmásolata után ismert. Az eresztevényi református templomban őrzik azt a XV. századi harangot, melyet Gábor Áron temetése alkalmával használtak. Gábor Áron síremléke az eresztevényi temető főútra néző szélén. Felirata: „Gábor Áron a hős ágyúöntő székely 1848-49-i honvéd őrnagy. Született 1814 november 7-én elesett a kökösi csatatéren 1849 július 2-án.”A település szélén látható a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékműve az Óriáspince-tető napkeletre néző oldalában. Az emlékhelyre jelképes kis székely kapukon át lehet feljutni. A fából épült monumentális alkotást 45 kőszikla veszi körül, amelyekre Háromszék városainak, községeinek és falvainak neveit vésték fel. Ezen helyszín több nagy horderejü rendezvénynek adott és ad helyet mint a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója vagy a Székely Vágta.

2013. július 13.