A települést először a dömösi prépostság alapító oklevele említi a XII. században. A várost feldúlta a tatár, a török, de még II. Rákóczi Ferenc idejében is harcolt itt kuruc a labanc ellen. A város földesura 1799-től a II. világháborúig az Almásy család volt, az Almásy-kúria ma könyvtár. A Gyulától tizennégy kilométerre, a Fekete-Kőrös jobb partján fekvő város ma régi fényében pompázik, érdemes sétálni parkjaiban, bájos utcáin. A turista keresse fel a lenyűgöző kilenc fiatornyos református templomot, a Márki Sándor Múzeumot, amely a híres parasztmozgalmak és szabadságharcok kutatójának életét mutatja be. Sarkad jó kiindulópont kirándulásokhoz is, innen nincs messze a ma Romániához tartozó Nagyszalonta, Arany János szülőfaluja.
