Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó elő tagja arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. A város keleti teraszain bronzkori, III. századi telep, valamint VII. századi település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848–49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja. Itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll. Református temploma 1783-ban épült. A város trapéz alakú főterét XVIII. és XIX. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak. A főtér körül több mint 70 udvartér található, érdemes megtekinteni őket, vala mint a közeli Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhelyet is.
