Kézdivásárhelytől 11 km-re északkeletre fekszik Romániában. 1332-ben említik először a települést, melynek neve német személynévi eredetre vezethető vissza. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. Római katolikus vártemploma középkori eredetű, Kézdialmás és Lemhény között a Szent Mihály-hegyen áll. A középkori templom összeomlott és 1510-ben újat kellett építeni helyette, 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak 2 bástyával és egy kaputoronnyal, amely harangtorony is egyben. A falutól egyórányira a Nagy-Lemhény-patak völgye feletti hegycsúcson terjedelmes vár maradványai találhatók. A várat a hagyomány Álmos várának tartja. A Feketeügy felső völgyében a Hosszúhavas egyik tágas csúcsán is van egy várrom, melyet Hajdúk várának neveznek és a Berecken állomásozott határőr hajdúknak lehetett erődje. Természetvédelmi területe a Veresvízi-láp.
Zsigmond János
