Szeptemberben ismét Nemzeti Vágta (2012. április 27.)

Szeptemberben ismét Nemzeti Vágta (2012. április 27.)

• 2012. április 27..

A szeptember 15-16-a közötti esemény középpontjában egy történelmi hangulatú lovasverseny áll, amelyre az indulók heteken, hónapokon át készülnek lovukkal, lovasukkal és azokkal a helyi jellegzetes tárgyakkal, étkekkel, amelyeket a Vágta Korzón mutatnak be országnak-világnak. Idén is várja a gasztronómia szerelmeseit az Országkonyha, ahol megkóstolhatják a vidék jellegzetes magyar ételeit. A különleges összetételű homokpályán az ország településeinek lovai és lovasai vágtáznak egy gyönyörű vándordíjért, az 1840-es évekből való huszárszablyáért és az 5 milliós fődíjért. De mindezek előtt májustól - előreláthatóan több mint 15 vidéki helyszínen - elindulnak a Nemzeti Vágta előfutamai.

A Nemzeti Vágta a magyar települések legnagyobb seregszemléje

A Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása, valamint hidakat építsen az egyes települések, azok lakosai, illetve a magyar vidék és a főváros között. Nem titkolt célunk Magyarországot újra a lovas nemzetek sorába emelni. A rendezvény gerincét a lovassport, a lovas hagyományok, és ehhez kapcsolódóan a természet-közeli életmód népszerűsítése adja. A fő attrakció a minden alkalommal megrendezésre kerülő speciális lovasverseny, a „Vágta" amelyen az egyes települések színeiben induló (jellemzően amatőr) lovasok mérik össze tudásukat és szerencséjüket.
A Vágta nem egy klasszikus értelemben vett lóvasverseny. Szabályai egyediek, itt a vidám és nemes versengés, a bajtársiasság sokkal előrébbvaló, mint a győzelem, bár a futamgyőzelmi díjak, illetve a fődíj összege sem elhanyagolható szempont.

A Vágta több mint egy lovasverseny:

• A Vágta Korzón felállított pavilonokban a résztvevő települések bemutathatják helyi értékeiket, népművészeti hagyományaiktól egyészen a kortárs kulturális, tudományos vagy gazdasági megvalósításokig; a megmérettetéshez tartozóan keressük és díjazzuk a Vágta Korzó legszebb PORTáját;
• A látogatók a számos szórakoztató program mellett, az Országkonyha keretein belül megízlelhetik a különböző magyar régiók kulináris különlegességeit;
• A helyi szponzorok (vállalkozók), mint nevezők, a településhez kapcsolódva bemutatkozhatnak az egész ország közönsége előtt;
• A résztvevő települések vezetői a Polgármesterek Reggelijén „politikamentes" közegben találkozhatnak és oszthatják meg tapasztalataikat egymással.
  

A Nemzeti Vágta a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. Az elmúlt években 9 határon túli település nevezett a Vágtára Erdélyből, Felvidékről, a Vajdaságból és Burgenlandból. Tavaly először a Nemzeti Vágta történetében, Erdélyben is szerveztek előfutamot. A tavalyi sikereken felbuzdulva, idén is megrendezik a Székely Vágtát Sepsiszentgyörgyön.

A Vágta tartalmas szórakozást kínál a kisgyerekektől a nyugdíjasokig minden generációnak kortól, foglalkozástól vagy világnézeti hovatartozástól függetlenül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a közönség gerincét a gyermekes családok alkotják, kihasználva a közös szabadtéri szórakozás lehetőségét.

Az egyedi szépségű környezet, a hagyományőrző huszárok pompás felvonulásai, a gyönyörű paripák fenséges vágtája olyan különleges légkört kölcsönöz a Nemzeti Vágtának, amely a kezdetektől fogva nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sajtó és közvélemény érdeklődését is felkeltette. A szervezők okkal remélik, hogy a Nemzeti Vágta hamarosan Budapest világhírű attrakciója, és a magyar országimázs egyik ékköve lesz.

Emlékezünk, tisztelgünk

A Nemzeti Vágtát - a szervezők minden évben - a nemzeti kötődését meghatározó történelmi hős, hősök tiszteletére is rendezik.
2008-ban Mátyás király, 2009-ben az 1848-49-es szabadságharc gyermekhősei, 2010-ben gróf Széchenyi István emléke előtt tisztelgett a rendezvénysorozat. A 2011-es évet a két Bercsényinek, gróf Bercsényi Miklósnak és fiának gróf Bercsényi Lászlónak szentelte. 2012-ben a Nemzeti Vágta vidéki és budapesti versenyei, gróf Károlyi István emlékének adóznak.

Gróf Károlyi István a 16. Károlyi huszárezred és alapítója

A 16. huszárezred nevét gróf Károlyi Istvánról kapta, aki 1848 októberében felajánlotta a kormánynak, hogy a jobbágyfelszabadítás révén elveszített úrbéri földjeiért járó kártalanítás terhére felállít egy huszárezredet. A szervezést Fót központtal maga irányította, a legénység zöme Pest, Heves és Nógrád vármegyékből származott. A fiatal értelmiség azonban az egész országból áramlott az ezredhez.

1848 sikere abban rejlett, hogy a csatatereken harcoló katonákon túl, az egész nemzet magáévá tette a szabadság gondolatát és valós társadalmi összefogás alakult ki. Ebben a közegben a hősiesség nem pusztán a harci cselekedetekben öltött testet, hanem a nemzetért vállalt anyagi áldozatban, közösségi célú mecenatúrában is. Ennek az egyik legkiemelkedőbb példája gróf Károlyi István, aki a saját vagyonából egy teljes huszárezredet állított fel, majd a bukás után ő maga is letartóztatásra került, s csak hatalmas vagyoni váltsággal szabadulhatott.

A civil hősiesség ezen formája ma elsősorban a hagyományőrzőkben él tovább, akik civil foglalkozásuk mellett, saját vagyonukat áldozzák arra, hogy huszárcsapatokat állítsanak fel. Nekünk ma már nem kell csatatereken életünket feláldozni ahhoz, hogy a nemzet ügyét szolgálhassuk.Károlyi István áldozatvállalása példaértékű a mai kor embere számára is.

Az idei Nemzeti Vágtán a Károlyi huszárezred hagyományát őrző, egykori egyenruha másolatát viselő veresegyházi Károlyi Huszárok is felvonulnak.

2012-es reform intézkedés az esélyegyenlőség érdekében:

A Nemzeti Vágta rendezői - immáron fél évtizede - azon munkálkodnak, hogy a versenyben biztosítsák a résztvevők esélyegyenlőségét és biztonságát. A Nemzeti Vágta a világon egyedülálló, más lovas- és lósporttal nem azonosítható elbírálási és lebonyolítási rendszerű lovas esemény, igen speciális szabályrendszerrel.
Az esemény filozófiájának, a verseny szakmai elveinek elérése érdekében a versenyszabályzat évről-évre megújul, melyben nagyban közrejátszanak a résztvevők tapasztalatai, javaslatai is. Mindezen szempontok alapján 2011-ben a szakma úgy ítélte meg, hogy az angol telivérek részvétele már az Elővágtáknál egyenlőtlenséget teremtett, így az nem támogatja a Nemzeti Vágta legfőbb üzenetét, az esélyegyenlőséget, ezért a vezetőség a következő intézkedést hozta:

„A Nemzeti Vágta rendezői a hazai lovas élet minden szereplőjének lehetőséget szeretnének adni az induláshoz, hogy a kisebb-nagyobb lovardák, lótulajdonosok, lovas emberek a hozzájuk kötődő településsel összefogva nevezhessenek a május elsején kezdődő országosan és országhatáron túl is megrendezésre kerülő Elővágtákra, vagy direkt módon a szeptember 15-16-án a Hősök terén megrendezésre kerülő Nemzeti Vágtára. Ennek értelmében a Nemzeti Vágta szervezőbizottsága úgy döntött, hogy bármilyen fajtájú és nemű, 5 éves (születési év: 2007.) vagy idősebb lóval részt lehet venni a Nemzeti Vágtán és az Elővágtákon, kivéve az ismeretlen származású, valamint argentin póló póni, Akhal tekini, angol telivér, verseny félvér fajtájú, vagy genetikailag oda sorolható lovakat."

(Szotyori Nagy Kristóf, versenyigazgató.)

Vidéki Elővágták:

Nemzeti Vágta Előfutamot az a helyi önkormányzat, kistérségi társulás, egyesület, lovarda, panzió, más vállalkozás vagy magánszemély szervezhet, aki a Vágta közös szabályait elfogadja és vállalja, hogy az előfutam első két helyezettjét benevezi a budapesti futamra.

A Nemzeti Vágta főszervezői egységes keretet és gazdag háttérszolgáltatásokat biztosítanak az előfutamokhoz az alábbiak szerint:

Az egységes versenyszabályzatot, és biztonsági szabályzatot;

Az egységes Vágta arculatot, (logót, szignált, plakát- és, meghívómintákat, programtervezetet stb.);

Az előfutamok beharangozását országos rádió és televízió csatornákon valamint nyomtatott médiumokban;

További médiatámogatást az országos és helyi médiumok megszerzéséhez;

Egységes formaruhát az előfutamok döntőseinek;

A budapesti Vágtán való megjelenést az előfutam szervezőjének;

Megjelenést a Vágta központi honlapján;

Megjelenési lehetőséget a Vágta összes központi rendezvényén;

Még számos, a szabályzatban szereplő szakmai és szervezési támogatást.

Az Elővágtákat az egyes régiók önállóan szervezik. Ahány település, annyi szokás, de egy dolog közös: a cél, hogy a napi ellentéteken és kétségeken felülemelkedve ünnepeljünk, ismerjük meg értékeinket, hirdessük az összefogás, az egészséges életmód, a természetszeretet fontosságát, és mindebből hosszútávon is életképes hagyományt teremtsünk.

A Nemzeti Vágta 5 éve számokban:

A Nemzeti Vágta egy rendkívüli találkozási lehetőség. Egy ünnep, ahol mi magyarok vagyunk a vendégek és a vendéglátók is egyben. Egy egyedülálló alkalom, hogy legszebb hagyományainkat ápoljuk, megmutassuk önmagunkat és egymásra figyeljünk.

Ünnepeljük együtt a Nemzeti Vágta ötödik, jubileumi évfordulóját!

„Nyeregbe vidék, Nyeregbe Magyarország!"