II. KÖZÉPFUTAM INDULÓI:
1.Kézdivásárhely
Ez a város az udvarterek városa. Sajátos és egyedülálló településforma, ezért a történelmi belváros és az azt körülölelő udvartérhálózat építészettörténeti emlék. A hajdani piactérről, a mostani központból sűrűn egymás mellett fekvő telkeket alakítottak ki az első telepesek, és azoknak a főtérre rúgó részére rakták ki a vásárok idején portékájukat. Terjeszkedni egy idő után csak hátrafelé tudtak úgy, hogy a kialakult keskeny telkek két sora között, középen egy udvar-féle, „járó utca” is maradjon. Ezek az udvarterek. Kézdivásárhelynek több mint 70 ilyen sikátorszerű udvartere van.Itt volt az ágyú- és hadianyaggyártás központja az 1848-49-es szabadságharc idején. Gábor Áron ágyúöntő mester irányításával Kézdivásárhelyen 64 ágyút öntöttek az önvédelmi harc számára.Céhes város volt, erről Céhtörténeti Múzeuma győzi meg a látogatót. Legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-béli szabadságharc idejére esik, hisz itt volt az ágyú- és hadianyaggyártás centruma.1876 után lett az új Háromszék vármegye iparosodó települése, a szellemi élet – iskolák, egyházak, hírlap, nyomdák – székhelye. A diktatúra idején kiépített ipara részben megszűnt, részben átváltott, főleg a könnyűipar hódított teret. A város régi címerét használja: benne egy szekérbe fogott ló, hátán kezében ostort tartó fuvarossal, és abból kiemelkedő búzakalászokkal jelzi, hogy a Brassót Moldvával összekötő út mentén főleg a kereskedelemmel kapcsolatos fuvarozás volt a lakosság fő foglalkozása.
2.Nyujtód
Kézdivásárhelytől 5 km-re északkeletre az Ojtozi-szoroshoz vezető út mentén a Feketeügy jobb partján fekszik. Nagy- és Kisnyújtódból áll, utóbbit csak az Esztelnek-pataka választja el Kézdiszászfalutól.
1332-ben Nachtond néven említik először. A reformáció előtt szerzetesek is voltak a faluban, akiket az unitáriusok elüldöztek, 1632-ben azonban újra kolostort alapítottak. 1643-ban elköltöztették őket, a kolostornak nyoma nem maradt. 1910-ben 1095 lakosából 1084 magyar és 10 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
3.Csernáton
Csernáton két különálló és egyházi szempontból is külön egyházközséghez tartozó településészből áll: Alsó- és Felsőcsernátonból.Csernátonban számos, a legkülönbözőbb ízlésben épült udvarházat lehet látni. Ezeknek földrajzi elhelyezkedéséről térkép igazít el a tájmúzemban. Felsőcsernátonban emlékkopja van azon a telken, ahol a település legjelesebb szülöttének, Bod Péter (1712-1769) református lelkésznek, neves irodalomtörténésznek, a Magyar Athenas szerzőjének szülőháza állott. A falu másik híres szülöttje Gaál Sándor (1885-1972) mérnök-fizikus, aki 1929-ben, E. O. Lawrance előtt megalkotta és leírta a ciklotron elvét.A kúriákon kívül érdemes megtekinteni az Ika-várát és a Haszmann Pál helytörténeti múzeumot. Az előbbiről a következő legenda él: A vár alatti malomban egy jámbor lelkű molnár lakott, akinek volt egy felesége. A valamiért elkeseredett ember elhatározta, hogy malmát, feleségével együtt, elpusztítja. Felment a hegytetőre és el kezdte bontani a zömtorony talapzatát, hogy ráomlassza az átkozott malomra. De a karja azon nyomban leszáradt, s az akkor hirtelen kezdődő záportól megáradt patak a malmot molnárnéstól elsodorta. Más is próbált kezet emelni ezekre a várfalakra – így a rege – de azt villám sújtotta agyon.A múzeum az ősi Damokos kúriában és ennek udvarán van gazdag mezőgazdasági eszköz és öntöttvas kályha kiállítással. A porta egyben irodalomtörténeti emlékhely is, a háznak Jókai Mór is vendége volt. Látogatásának „eredménye” Jókai Damokosok című regénye. Ugyanitt működik a népfőiskola ahol az érdeklődők fafaragást, bútorfestést, és egyéb népi mesterséget tanulhatnak.
4.Esztelnek
Építészeti, kultúr- és egyháztörténeti emlékhely az esztelneki ferences zárda, ahol számos tudóspap, Csíksomlyóról kirajzott ferences atya dolgozott, vetett papírra sok értékes eseményt, történést. Pillanatnyilag Tarziciusz atya gondozza a zárda templomába járó felsőesztelneki híveket. A látogatókat szívesen várja. Rendházat itt 1648-ban építettek, s ezt 1721-ben emelték kolostori rangra. Az épületben lévő késő gótikus kápolnát templommá bővítették, olyan módon, hogy ez lett a későbbi templom szentélye. A kommunista rendszer idején egész Erdélyből Esztelnek kolostorába hurcolták kényszerlakhelyre a ferences szerzeteseket.A kurtapataki Közbérc mögött elterülő Lassúág patak völgyfőjében lévő „Ezeréves erdő”, botanikai rezerváció (3 ha), ahol tápanyagban szegény tőzegtelepen, csenevész növésű erdei fenyők környezetében, természetes környezetében él ritka növényünk, a kereklevelű harmatfű (Drosera rutundifolia). Ettől a helytől nem messze terül el annak a kihalt településnek a területe melyet Csángó-telepnek ismernek.
2013. július 13.
A hír megosztása