IV. KÖZÉPFUTAM INDULÓI:
1.Csíkszereda
Csíkszereda (Miercurea Ciuc, Szeklerburg). 1968-tól Hargita megye székhelye, 1971 júliusától pedig municípiuma, hozzátartozik Csiba, Hargitafürdő és Zsögödfürdő. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki. Jégpalotája és a sutai síugrósánc Csíkszeredát az erdélyi télisportok (gyorskorcsolya, sí, jégkorong) jelentős központjává avatta. Erdély egyik hidegpólusa. Igen gyakori a hőmérsékleti megfordítottság (inverzió) és a ködképződés. A csíki sör (Bere Ciuc) országszerte ismert. Az 1623–1631 között neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár Csíkszereda legjelentősebb műemléke és történelmi nevezetessége, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek, a tájházak és székely kapuk a Csíki-medence jellegzetes népi építészetét képviselik. A Csíki Székely Múzeum kiállításai: helytörténeti, természetrajzi, népi mesterségek, könyvművészeti, egyházművészeti és időszaki kiállítások. A megyei könyvtár történelmi könyvrészlege és a dokumentációs könyvtár is a várban kapott helyet. A várudvar régizene fesztiváloknak és más művelődési rendezvényeknek ad otthont. A vár bejárata előtti kis parkban balra Petőfi Sándor, jobbra Nicolae Bălcescu bronzszobra látható. Egykori vármegyeháza (a mai Polgármesteri Hivatal épülete, Városháza, műemlék) 1886-ban épült eklektikus stílusban. Törvényszék épülete 1892-ben épült, eklektikus stílusban. Az egykori Főtörvényszék épülete (a mai fül-orr-gége és fizioterápia szakosztályok épülete, műemlék) 1786-ban épült, klasszicizáló stílusban. Az ortodox templom műemlék, 1929–1935 között épült neobizánci stílusban. 1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Csík–Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett. 1998. március 15-én leplezték le a csíkszentgyörgyi származású, legendás hírű székely ezredes, Gál Sándor bronz mellszobrát. A Római katolikus plébániatemplom 1758-ban épült barokk stílusban. Az új római katolikus templomot 2003. október 19-én szentelték fel, Makovecz Imre alkotása. A Márton Áron Főgimnázium 1909–1911-ben épült, szecessziós stílusban. 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896–1980) mellszobrát.Csíkszeredai fürdő, szénsavtartalmú borvízfürdő, három nyitott strandfürdő medencéje van, 21–22 C° vizzel. A fürdő régi neve Katalin-fürdő vagy Helwigh-fürdő.
2. Sepsibükszád
A település a Baróti hegység, a Bodoki hegység és a Csomád-hegység (melynek kiemelkedő pontja a Nagy-Csomád) által határolt fennsíkon található mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna tó és a Mohos-láp. Bicsadnak is nevezték az 1960-as években. Története: Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebencs és Rakottyás feküdt. A település a Mikó es Mikes család üveghutatelepeként fejlődött faluvá, miután a Mikóújfaluban működő üveghutát 1782-ben idetelepítették és 1914-ig működött. A 19. század második felében Bukszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lesz, aki nemcsak az üveggyárat fejleszti tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatja, miközben Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal.
3.Székelyudvarhely
A Székelyudvarhelyre látogatók általában nagyra értékelik a város épített örökségét és motivációjukban a kultúra megismerése előkelő helyen áll.Jelentősebb látnivalók a Főtér és környezete, a Múzeum, a barokk templomok, a köztéri műalkotások, emlékpark. A Jézus-kápolna (Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna), feltehetően falusi plebániatemplomnak épített, a négylevelű lóhere alakjára emlékeztető kápolna, a románkori rotunda, a kis templomerőd Székelyudvarhely és környéke legrégibb egyházi jellegű épülete és építésztörténeti emléke.A Székely Támadt vár középkori vár. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögű) mögötte, a nyolc szögű Hajdú bástya (az 1980-as években ásatások színhelye volt) három szintes bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, a Telegdy-bástya helyreállított maradványai láthatók. Az ó– és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490–92, 1561–65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén. A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562–65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.
4.Gyergyócsomafalva
Neve a régi magyar Csoma személynévből ered. A szájhagyomány szerint a csomafalvi Várhegyen ősi vár lehetett, rabonbánok sasfészke, mint a székelyek fennmaradásának százados bizonyítékai. A település Hunyadi János korában (15. század közepe) keletkezhetett. Az első tanya a Farkasdombon volt, melynek tulajdonosa Inger János, majd a háromszéki Kiskőrösről származó Csoma Ferenc. A település róla kapta a nevét. Orbán Balázs a „Samu” névből eredezteti a falu nevét, de Rokaly József ezt megcáfolja „Gyergyócsomafalva monográfiája” című kötetében.
2013. július 13.
A hír megosztása