A Nemzeti Vágta idei vezéralakja Rostás Pál, az 5. Radetzky huszárezred 1813-ban hősi halált halt közhuszárja. Ő az egyetlen magyar huszár, akinek szobra van Európában.
200 éve értek véget Európában a napóleoni háborúk. Az egész kontinenst feldúló évtizedes harcokban - a francia csapatok elleni küzdelemben - aktív szerepet játszottak a magyar huszárezredek is. 1813. október 3-án például Trieszthez közel, a Vipava-Gorizia országút mentén harcoltak egymással.
Rostás Pál közhuszár ezredével együtt vett részt az összecsapásban. Kisebb portyázó alakulatára többszörös francia túlerő támadt. Miközben sebesült társai visszavonultak, Rostás négy huszártársával, mintegy negyed órán át feltartóztatta a franciákat. A harminc golyó okozta sebből vérző, Napóleon hatvan gyalogosa ellen harcoló magyar huszár hősi halált halt, de bajtársai megmenekültek.
A Rostás Pál életét követelő csata is megelevenedik a Nemzeti Vágta programjában. Lovas összecsapást, gyalogsági sortüzet mutatnak be hagyományőrző huszárok a Vágta pálya három pontján. Hogy a közönség akkor se unatkozzon, amikor nem közvetlenül előttük zajlik a csatajelent, a pálya másik két pontján harci mozgásokon alapuló carouselt mutatnak be lovas huszárok.
A csatajelenetben az ellenséget, a francia katonákat a martonvásári Szent László Völgye Lovas Egyesület tagjai alakítják. A magyar oldalon a Sümegről, illetve a Balaton-felvidékről érkező Radetzky huszárezred tagjai sorakoznak fel. A harci jelenethez nem kapcsolódó carouselben mogyoródi Sándor huszárok, illetve töki huszárok szerepelnek, akik a felvezető éket is adják.
Mivel a lovasok az ország különböző pontjairól jönnek össze, így nem lehet célzottan gyakorolni a bemutatóra. Az ilyen típusú harci jelenetek épp ezért előre betanulható típusblokkokból épülnek fel, pontosan úgy, ahogy egy hadjáraton való mozgás is jól begyakorolt elemekből állt, függetlenül attól, hogy milyen csatában szerepeltek a különböző ezredek. Az ismert típusblokkokból áll össze a bemutató koreográfiája, a csataterv, amit már csak a helyszínre kell adaptálni és ott vezényszavakkal végrehajtani.
A Nemzeti Vágta pályája 12 méter széles, jóval szűkebb terület, mint amihez a hasonló harci bemutatók alkalmával hozzászoktak a lovas hagyományőrzők, ezért ki-ki a saját bázisán modellezte a pálya szélességét és ennek megfelelően gyakorolták be a lovas mozgásokat. Különösen a fordulókat kellett megtervezni, mert egy átlagos lovarda 20 méteres szélességéhez képest itt alig fele akkora hely áll a lovak rendelkezésére.
A hír megosztása