BENEVEZETT TELEPÜLÉSEK [B] [2013]

Polgármester: Dr. Horváth Klára
Nyeregben: Földing Péter
Lova: Gazal XIX-6
Nevező: Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

A legrégebbi írás 1268-ból származik, de ez feltételezhetően nem a település megalakulásának éve. A pusztabirtok a Babunai család tulajdona volt. A török időkben, 1529-ben elnéptelenedett a település, de az 1784-es népszámlálás már hatvan családot talál. Ekkor épült a római katolikus templom, a Kastély és a Kaszinó, melyek az arborétum, a Kocsimúzeum mellett ma is főnevezetességei a településnek. 1806. október 18-tól van önálló ménese. 1852-ben egy 14 éves arab fiú, Nagle kíséretében Bábolnára érkezett Obajan, a nemes arab mén, megalapozva a mai ménes kialakulását. A lovardán kívül keresse fel a Ménesbirtok be járatánál a Hősi kaput, szó rakozzon a Kamaraszínházban és sétáljon a gyönyörű környezetben!

Polgármester: Fazekas Róbert
Nyeregben: Kósa Maja
Lova: Kidi-Scot (Dolli)
Nevező: Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány

Az évszázadok során hol benépesült, hol meg elnéptelenedett területe. Legutóbb 1786-ban települt újra a falu. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról. Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt. Már idefele jövet Nagykörösön tanítót is felfogadtak. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek a faluba. 1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően Ómoravica, vagy Moravica. A Magyar Nemzeti Tanács döntése értel mében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban. A településen áll a Vajdaság két Kossuth szobra közül az egyik.

Polgármester: Zsigó Róbert
Nyeregben: Németh János
Lova: My Boy Mennydörgés
Nevező: Fuvar-Sped Kft.

A honfoglalás után Baja fontos dunai átkelőhellyé vált. Baja első okleveles említése 1323-ból származik. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal, mecsettel, fürdővel. A XVIII–XIX. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék centruma lett. Ma is az. Itt van a legdélibb dunai híd Magyarországon. Aki ellátogat ide, ne csak a legendás bajai halászlével ismerkedjen, hanem a Türr István Múzeummal, a Nagy István Képtárral, a neoreneszánsz stílusban épült, egykori Grassalkovich-kastéllyal, mely ma a városháza, a Bunyevác Tájházzal, a város számos templomával. A Petőfi-sziget a helyiek kedvence, számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt a turistának is.

Polgármester: Kenéz István
Nyeregben: Somfalvi Csaba
Lova: Hadfi Remény
Nevező: Fekete Zoltán egyéni vállalkozó

Balatonlelle az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Lelye és Belye alakban szerepel. Balatonlelle ismert története Szent István koráig nyúlik vissza. Az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevélben találunk utalást a mai Lelle területén, a nagy hadiút mellett épített Szent Kelemen-bazilikára. A Hadút Aquincum felől vezetett Kanizsán, Dalmácián keresztül az Adriához, a Nagyút pedig délnek haladt a mai Kaposvár és Szigetvár felé. A régi bazilika a török idők alatt teljesen elpusztult. A ma látható templomot Árkay Bertalan műépítész tervezte. Érdekessége, hogy ez a déli part egyetlen vöröskőből emelt temploma.

Polgármester: Takács József
Nyeregben: Kelenfi Norbert
Lova: Rábaközi Aladin
Nevező: AVKKF Baranya Megyei Vállalkozó Központ

1912-ig Faluszemesnek nevezték. Műemlék templomának értékes nevezetessége a hazánkban ritkaságnak számító XVI. századi reneszánsz pastoforium (szentségtartó fülke), mely a szentélyben található. A vasútállomás közelében érte a halál 1976. június 4-én a Szemeshez egyébként családilag kötődő Latinovits Zoltánt, akinek sírja a község temetőjében azóta zarándokhellyé, síremléke nevezetességgé vált. A rendszerváltás óta Balatonszemes, mint üdülőhely igyekszik visszanyerni a XX. század első felében kialakult polgári, középosztályhoz kötődő, családias arculatát.

Polgármester: Vígh Ilona
Nyeregben: Erdődy Mihály Csaba
Lova: Gidrán-74 (Pacsirta)
Nevező: Biharugrai Baráti Kör

Biharkeresztestől dél-nyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt fekvő település. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések, a tatárjárás és a törökdúlás időszaka alatt azonban ezek elpusztultak. A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ma a határában fekvő kétezer hektárnyi halastavairól híres, de jelentőséggel bír református temploma, parókiája, illetve a falu közepén található Bölönykúria. Számos helyi védettségű régi épülettel, ma gtárral, lakóházzal rendelkezik a település. Itt született a Kossuth-díjas Szabó Pál, a magyarországi népi-író mozgalom kiemel kedő alakja, emlékháza várja a turistákat.

Polgármester: Dr. Bácskai János
Nyeregben: Vass Jennifer
Lova: Lord Black
Nevező: Budapest IX. kerület – Ferencváros Önkormányzata

A középkorban majorságok voltak a területén. A XVIII. század végén alakult ki egy kertes település a mai Ráday és Lónyay utcák környékén, amely az 1799. évi dunai árvíz áldozatává vált. Ezt követően a parton gátat emeltek, a legalacsonyabban fekvő részeket feltöltötték, és a házak ekkor már téglából és kőből épültek újra. A XIX. század második felében nagya rányú iparosítás kezdődött: ide települt a legnagyobb vágóhíd, öt malom létesült, és a parton felépültek a Közraktárak, illetve a századfordulón a Központi Vásárcsarnok. Számos kiállítást kereshet fel a turista, itt van az Iparművészeti Múzeum és a Holocaust Emlék központ is. A Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája is várja a látogatókat, a Ráday utcában pedig sok-sok étterem, szó ra kozóhely közül válogathat a vendég.

Polgármester: dr. Papcsák Ferenc
Nyeregben: Oláh Sándor
Lova: Akitos Nonius-57 (Gazsi)
Nevező: XIV. kerület Zugló Önkormányzata

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős, mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket, és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost kormányzói méltóságába. 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező s vele Zugló története ettől a naptól da tálódik. 1850 körül jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén. Az 1880-as, 90-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a Bosnyák tér környéke. A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, kialakították a városligeti körutat. Megépült a Vajdahunyad vára és a Hősök tere. Mindezt egy nap sem elég végigjárni.

Polgármester: Budai Zsolt
Nyeregben: Bányavölgyi Donáta
Lova: Kata
Nevező: Bükkösd Község Önkormányzata

Bükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település három falu és egy puszta egyesülésével jött létre. Bükkösdön ma is megkülönböztetik Gorica, Megyefa és Bükkösd településrészeket. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben még Erdi volt. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. Az Erdi nevet a betelepülő délszlávok cserélték fel Goricával, a magyar név átfordítása révén, amely szintén kis erdőt, erdőcskét jelent. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a XVIII. századtól a Horváth, a Petrovszky majd a Jeszenszky családok birtokolták.