| A | B | C - Cs | E - F | G - Gy | H - I | K | M | N - O | S | Sz | T - V |
| GÖDÖLLŐ |
 |
Polgármester: Dr. Gémesi György
|
Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egyik adomány levelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A XVIII. században Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a tele pülést. Ő építtette a kastélyt. Az 1848–49-es szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szállás helye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása, aki itt írta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar állam az uradalmat koronázási ajándékként felajánlotta I. Ferenc József és Erzs ébet királyné számára. A Hamvay-kúria ma a városi múzeumnak ad helyet, de van itt agrártörténeti gyűjtemény, Méhészeti Múzeum és arborétum is. Érdemes felkeresni a Máriabesnyői kegyhelyet is. |
 |
| GYÁL |
 |
Polgármester: Pápai Mihály
|
Első írásos említése 1323-ból származik. A terület több emberöltőn keresztül volt birtokviták tárgya, a Rákóczi-szabadságharc bukása után került végül a Károlyi grófok tulajdonába. A XIX. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítésében jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megé pült vasútvonal a községen haladt át. Az uradalmi cselédség mellett ebben az időben jelentek meg a fővárosból kikívánkozó polgá rok is. A jó levegő, a ligetes táj, a strandfürdők, a kellemes vendéglők, a kulturális- és sport események szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához. A Galopp Major, horgásztó, parkok, szép környezet várja az ide látogató embereket. |
 |
| GYENESDIÁS |
 |
Polgármester: Gál Lajos
|
Zala megyei nagyközség a Keszthelyi kistérségben. Gyenesdiás területén a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Az I. századtól fontos római szálláshellyé vált, majd avarok költöztek ide. Az itt megtalált középavar sír volt az első ilyen régészeti lelet az egész Kárpátmedencében. 1696-ban Falud szőlőhegyén egy új település tűnt fel: Gyenes. 1826-ban épült a településen a volt faludi templom köveiből a ma műemlék Szent Ilona kápolna. Gyenesdiás keleti részén a középkorban Diás falu feküdt, amely első említése 1341-ből való. Gyenes és Diás 1840-ben egyesült. 1954-ben megépült a Strandfürdő. Azóta az idegenforgalom vált a település fő jövedelemforrásává. |
 |
| GYŐR-GYIRMÓT |
 |
Polgármester: Borkai Zsolt
|
Gyirmót egykor önálló község volt, 1970 óta Győr városrésze. Gyirmót Árpád-kori népes település lehetett. Legrégibb birtokosai Babuna Miklós – aki Koppány nemzetségéhez tartozott –, majd a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család voltak. A mai településkép meghatározóan a XVIII. században alakult ki. Gyirmót mai barokk római katolikus temploma 1769-ben épült. Az öt állomást felfűző Holt-Rába tanösvény Gyirmót határából indul és a Holt-Rába egyik ága mellett, valamint ennek árterén vezet végig, rajta fapadokkal és faasztalokkal ellátott pihenőt és madármegfigyelő tornyot is találunk. Győr-Gyirmóton már harmadik alkalommal rendeztek Elővágtát. |
 |
| GYŐRSÁG |
 |
Polgármester: Ferenczi Zsolt
|
Győrság község a Pannonhalmai kistérségben található. Első okleveles említése 1216-ból való Saag néven. A település az Árpád-korban több faluból álló településcsoport volt. Egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a Pannonhalmi Főapátság népei laktak. A Pannonhalmi Főapátság többször is megpró bálta a birtokot visszaszerezni, de ez soha nem sikerült. Az 1945-ös földosztásig az Eszter házyak csákvári ága maradt a tulajdonosa. A település a Győr előnevet 1908-ban kapta. 1989. december 31-ével lett ismét önálló tanácsú község, s 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik. |
 |
