| A | B | C - Cs | E - F | G - Gy | H - I | K | M | N - O | S | Sz | T - V |
| HATVAN |
 |
Polgármester: Szabó Zsolt
|
Hatvan a Zagyva partján fekszik. Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. A hajdani mezővárost palánkvár védte, erre egyes utcák (Vár utca, Bástya utca) neve, illetve vonalvezetése emlékeztet. A város művelődési életének komoly színtere a Grassalkovich Művelődési Központ, ahol számos ifjúsági és kulturális rendezvényt szerveznek. Itt rendezik meg minden évben a Kastély Napokat és az Össz mű vészeti Fesztivált. A Hatvani Paradicsom konzervgyár létrehozását az 1920-as évek végén Hatvany Endre kezdeményezte – az „Aranyfácán” márkanév még ma is népszerű. |
 |
| HÉDERVÁR |
 |
Polgármester: Juhász József
|
A település a Szigetközben, Győr és Mosonmagyaróvár között félúton fekszik. Urai, a Héderváry grófok századokon át országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket a történelemkönyvbe. Pusztított itt a tatár, a török, Ottokár cseh király, Albert főherceg és Napóleon csapatai. Így a település többször is szinte teljesen el néptelenedett. A Héderváry grófi kastély, a Boldogasszony kápolna, a Szent Mihály templom, a kővé vált kenyerekről szóló legendák, a Krumplibogár szobor, a Parázsszeg tér századokat idéznek. Mindezek túlélője, tanúja a nagyjából 700 éves öreg tölgy: a beteges Árpád-fa. A néphit ezerévesnek tartja, sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát hozzákötötte. |
 |
| HERNÁDNÉMETI |
 |
Polgármester: Dr. Orosz Zsolt
|
Honfoglalás kori település, a hon foglaló magyarok vezérszállása volt. Az Aba nemzetség birtoka volt. Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a terület is állandó testvérharcok színtere. Hernádnémeti összetett név: az első tag nevét a Hernád folyóról kapta. A katolikusoknak már 1400 elején önálló plébániájuk volt. Csúcsíves kis temploma 1500 első felében épült és 1609-ben a reformátusok fog lalták el. A jelenlegi románstílű templomot, mely Szent Joachim tiszteletére van szentelve, 1768-ban két oldalkápolnával láttak el. A tornyot 1883-ban építették mellé. A reformátusságnak 1609-ben létesült parókiája. Az ősrégi gótikus templomot 1895-ben lebontották és tágas, új templomot építettek helyén. Levéltárában őriznek egy eredeti adománylevelet Rákóczi Ferenctől. Mindezeket feltétlenül nézze meg az erre kiránduló! |
 |
| HOLLÓKŐ |
 |
Polgármester: Szabó Csaba
|
Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában meg őrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig élő, lakott település. Palóc házai, vára, gazdag programkínálata, a gasztronómiai különlegességek százezreket vonzanak ide. |
 |
| ILK |
 |
Polgármester: Balogh Istvánné
|
Nevét az oklevelek 1416-ban említették először Elk néven, 1463-ban már Ilknek írták. 1411-ben a Butkai, Ráskai és Márki osztályos családok birtoka volt. 1429-ben a Csaholyi családnak is volt itt részbirtoka. 1461-ben a Csaholyiak zálogba adták a Kendefi család tagja inak. 1497-ben a Butkayak új királyi adományt kaptak rá, s az övék maradt még a XVI. században is. Majd a Rákóczi család birtoka volt. 1696-ban Ab solon Dániel kapott rá királyi adományt. 1712-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg a birtok legnagyobb részét. 1757-ben az Absolon birtokot a vásárosnaményi Eötvös család kapta meg. A XIX. században több föl des ura is volt, így a gróf Károlyi család, a Lónyay család, az Eötvös, Eördögh, Kendeffy és Toldi családok is. A XX. század elején gróf Károlyi Lászlónak volt itt nagyobb birtoka. A településen idén először rendeztek hagyományteremtő módon gyümölcsfesztivált. |
 |
| IVÁN |
 |
Polgármester: Baráth Károly
|
Első írásos említése 1234-ből származik. 1387-ben a kapuvári uradalom többi falvaival együtt a Kanizsayak, 1536-ban pedig a Nádasdyak lettek itt az urak. 1678-ban Széchényi György érsek zálogba vette, 1714-ben pedig örök tulajdonként is a Széchényiek kezére került. Az iváni urasági majornak nagy múltja van. A középkori eredetű Várföldek, mint az uraság magánkezelésében álló birtokrész, már 1492-ben feltűnik. Ebből alakult ki a 16. század elején a major. Az 1930-as években több tűzvész pusztított a faluban, ekkor kezdődött az első átépítés. 1945 májusában a Széchenyinagybirtokot 359 földigénylő között osztották szét. A falu őrzi a hagyományokat, élő népszokás a lucázás, a betlehemezés és Mikuláskor a korbácsolás. Nag y péntek a falu fogadott ünnepe az 1882. évi nagypénteki tűzvész emlékére. |
 |
| IZSÁK |
 |
Polgármester: Mondok József
|
Első írásos említése a Tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelében maradt ránk, amelyben Culum Aqua néven az apátság birtokrészeként írják le a település melletti Kolon-tavat. Az Izsák elnevezéssel 1474-ben találkozhatunk először. A Kecskemét és Kiskőrös között félútón fekvő Izsák ma a "Sárfehér hazájaként" ismert. Névadója a helyi szőlőfajta, amelyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában egy kadarka táblában szelektált Szélesi József vincellér. A turista azért a helyi Pálinkamúzeumot se hagyja ki, a természetkedvelők pedig a környéken szép számmal fészkelő gólyákat leshetik meg, valamint a város nyugati oldalán fekvő, a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területét, Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsarát, a 2900 hektáros Kolon-tavat keressék fel. |
 |
