| A | B | C - Cs | E - F | G - Gy | H - I | K | M | N - Ó | S | Sz | T - V |
| SÁNDORFALVA- HOMOKPUSZTA |
 |
Polgármester: Kakas Béla
|
Sándorfalvát 1879. június 12-én alapították a Pallavicini család uradalmán, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényháza területén telepedett meg. Pallavicini Sándor őrgróf 597 háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán, ahova az árvízkárosultaknak csak kis része települt át, így több száz környékbeli szegényparaszt élhetett a letelepedés lehetőségével. A város neve az alapítóra utal. 1882-ben felépült a római katolikus templom, a községháza, az iskola, a csendőrőrs épülete. Az őrgróf az uradalom székhelyét Sándorfalvára helyezte át. 1970. január 1-jétől nagyközség lett. A város fő látnivalója a Pallavicini kastély, de na pokat lehet barangolni a környéken: gyönyörű tavakban, madarakban, vadállatokban gyönyörködhet az ide látogató. |
 |
| SARKAD |
 |
Polgármester: Bende Róbert
|
A települést először a dömösi prépostság alapító oklevele említi a XII. században. A várost feldúlta a tatár, a török, de még II. Rákóczi Ferenc idejében is harcolt itt kuruc a labanc ellen. A város földesura 1799-től a II. világháborúig az Almássy család volt, az Almássy kúria ma könyvtár. A Gyulától 14 kilométerre, a Fekete-Kőrös jobb partján fekvő város ma régi fényében pompázik, érdemes sétálni parkjaiban, bájos utcáin. A turista keresse fel a lenyűgöző kilenc fiatornyos református templomot, a Márki Sándor Múz eumot, mely a híres paraszt mozgalmak és szabadságharcok kutatójának életét mutatja be! Sarkad jó kiindulópont kirándulásokhoz is, nincs innen messze például a ma Romániához tartozó Nagyszalonta, Arany János szülőfaluja. |
 |
| SEPSISZENTGYÖRGY |
 |
Polgármester: Antal Árpád András
|
A várost 1332-ben Sancto Georgio néven említik. A turisták ál - tal szívesen látogatott református temploma elődje egy középkori plébániatemplom volt. Erre épült a XIV–XV. században a mai templom, melyet 1547-ben templomerőddé építettek át. A vártemplom cintermében több 1848-as honvédtiszt sírja található. 1848. november 16-án itt gyűlt össze Háromszék Honvédelmi Bizottmánya, itt mondta Gábor Áron híres szavait: „Lészen ágyú”. Székely Nemzeti Múzeum, a Tamási Áron Színház is várja az ide látogatót. A természetjárók északnyugatra, Réty falut elhagyva közvetlenül, jobb kéz felől találják a Rétyi Nyír termé szetvédelmi területet valamint a Millenniumi fenyvest. |
 |
| SOPRON |
 |
Polgármester: Dr. Fodor Tamás
|
Magyarország nyugati határa mellett, a Soproni-hegység és Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva-patak völgyében épült. Sopron hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek, a szakma Sopront a „kékfrankos fővárosának” nevezi. Ennél fontosabb ranggal is büszkélkedik a város, Sopron „A leghűségesebb város” elnevezést vívta ki magának, amikor 1921-ben, a trianoni béke szerződés után a város népszavazással döntötte el, hogy melyik országhoz tartozzon. Magyarország mellett döntöttek. Az eseményt 1922-ben emléktörvény rögzíti, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e lett Sopron város ünnepe. |
 |
| SÜMEG |
 |
Polgármester: Rátosi Ferenc
|
Sümeget hazánkban, mint egy dunántúli kis ékszerdobozt, a barokk kor gyöngyszemét emlegetik. Legismertebb műemléke a vár, ami számos látnivalót és programot kínál. Itt látható a Maulbertsch freskókkal díszített templom, a Püspöki Palota, a Ferences Rendház és Kegytemplom. A város a konferenciaturizmus egyik kedvelt központja. A sümegiek büszkék híres elődeikre: Kisfaludy Sándor költőre, Darnay Kálmán régészre, valamint Ramassetter Vincére, aki a település fej lődéséért saját vagyonából jelentős összeget áldozott, és nem utolsó sorban Sümeg ízeire, boraira. |
 |
| SÚR |
 |
Polgármester: Sógorka Miklós
|
A község első okleveles említése 1436-ból származik. Neve valószínűleg személynévből keletkezett. Súr nevű vezért már a 955-ös augsburgi csatánál is említenek. 1441-től a falu a porvai pálos rendi szerzeteseké volt, majd 1650-ben a hatalmas birtokkal rendelkező Zichy család tulajdonába került. A Zichyek 1716-ban szlovákokat telepítettek be a faluba. Az 1836-os helységnévtár magyar-szlovák faluként említi. Betelepült lakosai római katolikus és evangélikus vallású szlovákok. 1848-ban Tur csányi Gyula szabadcsapatot szervezett a faluban a császáriak ellen. Az 1800-as évek második felében a község katolikus egyháza az ágostonrendi szerzetesek kezébe került, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is. 1977-től Ácsteszér társközsége lett, 1990-ben önállósult. Vadregényes falu, lenyűgöző kiránduló, horgász és vadászhelyekkel. Télen pedig sípályája várja a turistákat. |
 |
