Kézdivásárhely neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik. A települést 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, akinek szobra 1971 óta áll a főtéren. A települést a céhek, a vargák és az udvarterek városának is nevezik, Orbán Balázs pedig Háromszék Párizsának hívta a kisvárost, amely Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik.