Mohol az adai község déli részén fekvő legnagyobb település, amely a Tisza mentén húzódik az Újvidék-Szeged országúton. Adához 1957-ben, egy népszavazás után csatolták, területeinek egy része pedig Topolyához került. A települést egyik legkorábbi emlékében 1332-ben még Moharéve néven említik, de a XVI. századtól Molnak, illetve Moholnak nevezik. A falu virágzása a XVIII. század végén kezdődött. A XIX. század elején még zömmel szerbek lakták, aztán a mai Magyarország több megyéjéből magyarok települtek ide. A moholi határ ma mintegy 7 ezer hektárt ölel fel, de a földtagosítás következtében 1973-ban sok tanya megszűnt, lakói szétszéledtek, foglalkozást váltottak. A mezőgazdaság volt a fő foglalkozás, de a II. világháború után megkezdődött az ipar fejlődése. Ma már földműves szövetkezetek is segítik a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, serkentve a magángazdaságokat is. Itt töltötte gyermekkorát Moholy-Nagy László építész és festő.
