A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII–XIII. század) települések szom szédságában, a szerda napi vásárhely helyén alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója Izabella királyné. A vár jelenlegi for máját 1714–16 között nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve van ferences gimnázium. Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállása a Mikó-várban volt, melyet ma is meg lehet tekinteni. Kihagyhatatlan a csíksomlyói kegytemplom, a város múzeumai, szobrai, terei és fesztiváljai.
