Gyirmót egykor önálló község volt, 1970 óta Győr városrésze. Gyirmót Árpád-kori népes település lehetett. Legrégibb birtokosai Babuna Miklós – aki Koppány nemzetségéhez tartozott –, majd a nagyváradi káptalan és a Gyirmóti család voltak. A mai településkép meghatározóan a 18. században alakult ki. Gyirmót mai barokk római katolikus temploma 1769-ben épült. Az öt állomást felfűző Holt-Rába tanösvény Gyirmót határából indul és a Holt-Rába egyik ága mellett, valamint ennek árterén vezet végig, rajta fapadokkal és faasztalokkal ellátott pihenőt és madármegfigyelő tornyot is találunk. Győr-Gyirmóton már negyedik alkalommal rendeztek Elővágtát.
