News Photo

Nyílt verseny, különleges futamok

  • 2009. május 27.

Idén is Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovas Szövetség elnökségi tagja irányítja a Vágta versenyeinek lebonyolítását. Nemcsak az idei rendezvény lovasszakmai különlegességeiről kérdeztük, de a lovasok és lovak biztonságát érintő vonatkozásokról is.

A magyar lovassport szakmai szervezetei hogyan fogadták a tavalyi Vágtát?

A Vágta a Magyar Lovas Szövetség szerint is páratlan rendezvény volt, hiszen egész Magyarország figyelmét a lovakra irányította. Várhatóan most is néhány napig a lóról beszél majd mindenki egy olyan országban, ahol a lovassport a két világháború között tartozott utoljára a legnépszerűbb sportágak közé. A lovaskultúra néhány éve újra lendületet vett, s ehhez a Vágta is hozzáteszi a maga fontos részét.

A lebonyolításban milyen újdonságokról lehet beszámolni?

Az idei verseny futamait két napra húztuk szét, s ez lényeges különbség a lovak terhelhetősége szempontjából. Vasárnap vannak az előfutamok, másnap a középfutamok és a döntő, így a továbbjutóknak van egy nap pihenőjük, nem kell egy napon háromszor futniuk.

Idén az esélyek kiegyenlítése érdekében kizártuk a versenyből a legjobb, szakszerűen fogalmazva a 65-ösnél nagyobb generál hendikepes számmal rendelkező telivéreket. Ez annyit jelent, hogy az utóbbi három évből a galopp-pálya legelső osztályú lovai nem futhatnak a Hősök terén. Nem első osztályú ló sokkal több van, minden induló település könnyebben hozzáférhet egyhez, vagyis így válhat teljesen nyílt versennyé a Vágta.


 
Szotyori Nagy Kristóf már a sorsoláson is beszámolt a változtatásokról

Biztonság. Tavaly izgalmas, de veszélyesnek tűnő helyzetek alakultak ki a kanyarokban, ahol kissé összeszűkült a tér a vágtázók előtt. Módosult-e a pálya kialakítása a 2009-es Vágtán?

A pálya szélességét a tavalyi tapasztalatok alapján 2-3 méterrel megnöveltük befelé, a tér díszburkolatának irányába, ezzel bővült a start utáni első bal kanyar íve is. A talaj különbségéből a versenyzők persze semmit nem fognak érezni, mert a díszburkolatra első védőrétegként egy gumiburkolat kerül, és arra terítjük a tavaly már megismert homokos granulátumot. Így sokkal biztonságosabb fordulást biztosítunk a versenyzők számára, nemcsak ezen az íven, de a Műcsarnokra, a nyílegyenes szakaszra forduló másik íven is. A pálya így sem lesz teljesen szimmetrikus, de már majdnem.

Változik-e a palánkok dőlésszöge, és a kanyarokban felszerelt szivacsborítás?

Idén sem döntjük meg a palánkot, de a hátsó támasztó vasszerkezetet mindenütt palánkvédő réteggel borítjuk, nem látszik majd traverz sehol. Miután statikusokkal egyeztetve lemodelleztük a kanyaríveket, úgy döntöttünk, hogy a védőszivacsokat a start utáni kanyarban és a célegyenes előtt is a tavalyinál jóval följebb toljuk, és minden ilyen szivacsburkolat hosszabb is lesz a korábbinál.

Tavaly Szeged lovasa éppen az említett vastraverzekre esve sérült meg. A hasonló eseteket mivel előzitek meg?

A traverzekre erős védőháló kerül, idén senki nem eshet a tartórudak közé.


Az idei Vágta is verseny lesz a javából, de remélhetőleg még szorosabb mint tavaly

A lovasok személyi biztonságához tartozik a ruházat is, ebben van-e változás?

Minden a kobakra, és a lovak felszerelésére vonatkozó tavalyi előírás érvényes, de szigorítottuk a kötelező gerincvédő definícióját. A versenyzők nagyon leleményesek, így volt aki csak rövidke, gyerekméretű gerincvédővel érkezett, ez a célnak nem felel meg.

Idén a versenykiírásban a gerinc teljes felületét védő gerincvédőt tettünk kötelezővé, és a bírók ellenőrizni is fogják, hogy ott van-e a versenymez, a huszárruha alatt.

Idén kétféle ugratóverseny is lesz a Vágtán. A Vágta nézőinek mit kell tudniuk ezekről a versenyszámokról?

A magasugratás és a korlátugratás is rendkívül népszerű showszám, a Vágtán mindkettőben a nemzetközi szabályoknak megfelelő hivatalos versenyt rendezünk. Mindkét formában az a kérdés, hogy ló és lovas párosa bizonyos feltételek mellett milyen magasra tud ugrani. Korlátugratásban a 190 cm-es magyar csúcsot még 1976-ban állította fel Virág István Napimádóval Gödöllőn. Mivel a magyar díjugrató sport 10-10 legjobb párosa mérkőzik majd a Vágtán, van rá esély, hogy a 33 éve érvényben lévő korlátugrató csúcs is megdől. Magasugrásban nem várható a 219 cm-es magyar rekord megdöntése, mert azt nem túlságosan régen, 1997-ben ugrották. De az lehetséges, hogy a közönség két méter feletti ugrást láthat, ami a lovas sportban egy óriási, szimbolikus határ átlépése. Lehet, hogy még a 2,10-et is meg fogják ugrani.


A Vágta versenyigazgatója „civilben” a díjugratók utánpótlás kapitányi tisztségét is betölti


Egyéb különleges versenyszámok, futamok?

Az egyik izgalmas extra versenyben, a Kishuszár Vágtán 10-16 év közötti lovasok vágtáznak majd pónik hátán, lovaik legfeljebb 138 centi marmagasságúak lehetnek. Ők nem két és fél, csak másfél kört futnak a győzelemért.

A másik különlegességre az teremt alkalmat, hogy 20 évvel ezelőtt a magyar öttusa válogatott éppen Budapesten nyert egyéni váltó és csapat világbajnoki címet, a lovagló számot a Kincsem Parkban rendezték. Egyéniben azután Szöulban is olimpiai bajnokok lettünk, Barcelonában pedig kétszeresen ezüstérmesek. Az Olimpikonok Futamában ennek a legendás csapatnak a tagjai emlékeztetnek az egyik legrégebbi olimpiai sportágra, amelyben mi magyarok mindig is világverők voltunk. Mind a négy lovas – Mizsér Attila, Martinek János, Fábián László és Kálnoki Kiss Attila – már régen felhagyott az élsporttal, de most vállalták, hogy egy emlékfutamban megmérkőznek egymással.



A hír megosztása

Naprakész információkat szeretnél a Nemzeti Vágtával kapcsolatban?