Nemzeti Vágta a Hősök terén, Budapest 2015. Szeptember 18-20.

BENEVEZETT TELEPÜLÉSEK [Sz] [2013]

A B C - Cs E - F G - Gy H - I K M N - Ó S Sz T - V

 

SZENTA
SZENTA

Polgármester: Sashalmi Miklós
Nyeregben: Mohácsi Márk
Lova: Déva-Gidrán Alex
Nevező: Szenta Község Önkormányzata

 

Nevét az 1300-as évek köze pétől említik az oklevelekben. A település csodálatos természeti kör nyezetben, erdőkkel, halastavakkal körülvett helyen fekszik. Tőle északra található a Ka szó és a Baláta-tó, mely Somogy egyik legszebb természetvédelmi területe, erdei kisvasút visz a kaszói üdülőcentrumig, érintve a tavat is. A településen 1993-ban épült fel a faluház, melyben óvoda, iskola, könyvtár és művelődési ház is helyet kapott. Az errejárónak kihagyhatatlan program az erdei vasutazás. A vasutat 1952 és 1955 között építették faanyag szállítása céljából. A személyszállítás 1961. május 17-én kezdődött meg. Az erdei utak megjelenése miatt az áruszállítás az 1980-as években egyre csökkent, míg végül 1985-ben megszűnt. Ma a kisvasút 8 km-es Szenta – Kaszó közötti pályán közlekedik 15 km/órás sebességgel hétköznaponként.

SZENTA

 


 

SZENTGÁL
SZENTGÁL

Polgármester: Istvánfalvi Sándor Károly
Nyeregben: Farkas Ferenc
Lova: Kenéz (Ozora Gyarló)
Nevező: Szentgál TTTE

 

A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang, abban lakott egy remete, ő volt az első lakos. Mivel Gál volt a szentéletű ember neve, róla kapta a falu a nevét. A valóságban egy Sankt Gallenből érkező hittérítőről eredeztethető a Szent - gál név. Az első írásos emlék 1281-ben említi Szentgált. Ekkor, mint királyi kutya tenyésztők szerepeltek. A királyi va ászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Szentgált a Bakony erdei ve szik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.

SZENTGÁL

 


 

SZENTKIRÁLY
SZENTKIRÁLY

Polgármester: Szabó Gellért
Nyeregben: Balogh Levente
Lova: Hips Bye Bye
Nevező: Szentkirályi Ásványvíz Kft.

 

Szentkirály Bács-Kiskun megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos. Szentkirály első írásos emléke 1354-ből való. A török időkben már jelentős településnek számított, erről tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet később bérlők, a városi pol gárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, mely még ma is jelentős a település életében. Szentkirály-puszta 1952-ben vált önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni. Árpád-kori templomának romjait érdemes meg nézni és kirándulni a Homokhátság területén.

SZENTKIRÁLY

 


 

SZENTLŐRINC
SZENTLŐRINC

Polgármester: Dr. Győrvári Márk
Nyeregben: Arató Barna
Lova: Mabrouk Puntó
Nevező: Agro Bükkösd Kft.

 

Első okleveles említése 1235. S. Laurency de Wkur néven tör tént. Az Okor folyó mellett alapított templomos lovagok rendházáról kapta a nevét. A templomos rend 1312-évi feloszlatása után az johanniták kezére ke rült. A mohácsi csatát követő had felvonulások, seregjárások során többször is felgyújtották. 1550-ben és 1579-ben Szent Lőrinc város, a Pécs központú török közigazgatásban a szentlőrinci nahie járási központja. A XVII. század folyamán magyar földesura a Zrínyi család, míg török hűbérura Adon alajbég volt. Szentlőrinc a XVIII. szá zad közepén Esterházy Miklós herceg birtokkomplexumának egyik székhelyévé lett. 1862-től körjegyzőség működött itt. Ebben az időszakban épültek ki a nagy község közigazgatási, jog hatósági, egészségügyi, kereskedelmi és közoktatási intézményei. Templomait, a Koncz–Brantner-házban lévő múzeumot keresse fel, aki erre jár!

SZENTLŐRINC

 


 

SZIGLIGET
SZIGLIGET

Polgármester: Balassa Balázs
Nyeregben: Dévényi Péter
Lova: Zalza
Nevező: Szigliget Község Önkormányzata

 

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el az idén 890 éves falu. Régészeti leletek szerint már a kőkorban és a bronzkorban is lakott volt, kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos, sőt épített emlék, például az Avasi-templomrom is ránk maradt. Neve, Sziget-liget; Zeg- Ligeth korábbi sziget mivoltára utal. Szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg. A falu fölé magasodik a szigligeti vár, melyet 1260-ban kezdtek el építeni. Ma is ez a falu legfontosabb látványossága. De érdemes itt megnézni a klasszicista Szentháromság ká polnát, a Várhegy köré települt Ófalut. A XIX. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektá ros arborétuma ma Alkotóház néven működik.

SZIGLIGET

 

 

 


 

SZILVÁSSZENTMÁRTON
SZILVÁSSZENTMÁRTON

Polgármester: Lengyel Gábor
Nyeregben: Rostási Klaudia
Lova: Címer Cili
Nevező: Kecelhegyi Lovassport Közhasznú Egyesület

 

Kaposvártól 14 km-re délre, az erdős Zselici Dombvidéken helyez kedik el Szilvásszentmárton. 1554-ben a török kincstári lajstromban Szillvás-Szent-Márton alakban szerepel. A dombok ölelte völgyben a község egyetlen utcája a Fő utca, mintegy 1 km hosszan húzódik. Tartós stagnálás után az utóbbi évtizedben a lakosság lélekszáma jelentősen emelke dett, új házak épültek, és családok költöztek a településre. A lakosság régen földművelésből és állattenyész tésből élt, emellett tevékeny ségükben meghatározó volt az erdő (fa kivágás, gombaszedés), és városi piacon való kereske dés. Jelenleg már csak saját szükségletre termelnek az emberek. Lőrincz L. László – Leslie L. Lawrance – író Szilvásszentmártonból származik. Nagyszülei módos paraszt emberek, édesapja a körjegyzőség segédjegyzője volt.

SZILVÁSSZENTMÁRTON