…a miénk a Nemzeti Vágta és a főhősei mindazok, akik részt vesznek benne, akik részt vesznek rajta vagyis mi saját magunk vagyunk mesénk hősei…
EMLÉKEZZÜNK MESÉVEL A NÉPMESE NAPJÁRA, elevenítsük fel az idei Nemzeti Vágta varázslatos eseményeit!
2005 óta a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére szeptember 30-a, Benedek Elek születésnapja egyben A Népmese Napja is. Az immár kilencedik éve megrendezett nap célja, hogy a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető szülők és gyerekek megkülönböztetett tisztelettel forduljanak a népmesék felé.
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl… - de hol is van az Óperenciás tenger és mi van még előtte? Ezekre a kérdésre a legnépszerűbb mesék is csak ritkán adnak választ. Annyit sejteni lehet, hogy a magyar népmesék történeteinek nagy része a katonaidejüket messzi földön töltött huszároktól származnak.
Az Óperenciás tenger valójában nem is tenger, hanem egy folyó, ráadásul nincs is annyira messze. Az Enns a Duna egyik mellékfolyója, természetes határt képez Felső- és Alsó-Ausztria között. Az Ober Enns, vagyis az Enns folyón túli terület, a salzkammerguti tavak térsége lett a mesékben az Óperenciás tenger, mert az a magyar huszár, amelyik ilyen messzire jutott, valóban a világ végén képzelte magát.
Mivel lehetett ilyen messzire jutni? Természetesen aranyszőrű paripával, A karcsú, elegáns, rendkívüli teljesítményekre képes ló pedig nem lehetett más, mint a korabeli huszárok kedvelt lova, az Akhal-Teke, ez az Ázsiából származó, de már jó ideje a magyarsághoz köthető lófajta.
A szerencsések nemrég élőben is találkozhattak a magyar csodaparipával, hiszen a Nemzeti Vágta keretén belül nemcsak huszárokat láthatott a közönség, de bemutatkozott az Akhal-Teke is, amelyet ismét nagyobb számban tenyésztenek Magyarországon.
Meséljünk gyermekeinknek! Mesélje el mindenki a legkedvesebb történetét!
2014. szeptember 29.
A hír megosztása