Első okleveles említése III. Béla király uralkodása idejéből (1173–1196) való. Az első térképi ábrázolás Magyarországról Lázár deák térképe a Tabula Hungariae, amely 1514 és 1528 között készült. A térképen Szolnok, Pánd, Kerepes, Cegléd, Mikebuda, Isaszeg, Tápiószele és Monorierdőtől nyugatra lévő Wyfalu (Újfalu) neve olvasható a kör nyékről. A település 1930-ig az egri káptalan birtokában volt, kedvelt hely, a környéken alig van falu, melyben ne volna egy-egy csinosabb úri lak. Az egri káptalan 1932-ben kezdeményezte a mai Monorierdő helyén lévő erdőterület parcellázását, ezután Monorierdő üdülőterü letként szerepelt. 1934-ben már vasúti megállóhelye is van, és egy vendéglő is az ide látogatók ellátását szolgálta. A monorierdői strandfürdőt 1935-ben kezd ték építeni, és attól fogva a fővárosiak kedvelt pihenőhelyévé vált.
