A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide. 1430-ban épült meg temploma az akkor már valószínűleg Somogy megye részét képező településen. A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. 1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melynek köszönhetően beindult az idegenforgalom. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ma is tízezrek keresik fel gyógyvize miatt.
Berghoffer Szandra
