Hogy a település mióta viseli az Aba nevet, erre pontos adat nincs: 1298–1300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. 1559-ben I. Ferdinánd király gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta. A XVIII. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. A XIX. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltó egyesülettel is rendelkezett. A település sokat szenvedett a második világháború alatt, 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. Abán érdemes megnézni a katolikus és református templomokat, jó kiindulópont a környék kastélyainak meglátogatására is.
