Csemő Magyarország legvirágosabb és legnagyobb tanyás térséggel rendelkező települése. Budapesttől 70 km-re, az ország közepén, 1952-ben alakult Nagykőrös és Cegléd külterületéből. Ekkor dőlt el az úgynevezett „csemői per”, melyben a két szomszédos város birtokharca zárult le. A századfordulón kialakult homoki szőlő- és gyümölcskultúra egyik ismert vidéke. Az 1990-es években lett kész a gáz-, víz, csatorna- és telefonhálózat, valamint a település központja is megszépült. Az itt élők a falusi turizmusban látják a kibontakozás lehetőségét. Holland, német, dán vendégek szívesen keresik fel a zöldövezetben lévő, háborítatlan természeti adottságokkal rendelkező települést. Több helyen működik lovasturizmus. A község külterülete erdővel borított kirándulóhely. A Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza-közi lápvidék egyik legészakibb maradványa, egy tőzegláp, ami sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak ad otthont.
