A jó minőségű, a vizekkel átszőtt zsíros földek bő termése több mint ezer éve marasztalja itt az embert. 1421-ből származik az első, Mezew Hegest említő dokumentum. E szerint „nevét a határában levő halmoktól vette, melyeket a nép eszejárása hegyeknek vesz.” A tatárjárás miatt kietlenné vált területen Csekonics József – akkor még – vértes százados javaslatára alapított ménestelepet II. József 1784-ben. Közel száz év alatt alakult át a lótenyésztő telep valódi településsé, s ebben az elévülhetetlen érdem Leveldi Kozma Ferencé, a modernkori magyar lótenyésztés apostoláé. A XIX. század második felétől itt tenyésztettek ki négy új, egész Magyarország lóállományát átformáló lótörzset, illetve fajtát: a nóniuszt, a gidránt, a furiosót, a north-start és a mezőhegyesi félvért. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. jogelődje, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2004-ben történt privatizálásáig nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka volt.
