Az első írott feljegyzés Naszvadról 1269-ből maradt fenn. A község akkori elnevezése, a „Novum Nazwod” (Új Nazwod) azt sugallja, hogy a község a tatárjárás idején elpusztult, majd egy másik helyen újjáépült. 1848-ig az Esztergomi Érsekség birtoka, s egyúttal az érseki népek kiváltságainak élvezője volt. A tatárjárás után itt tűnt fel a Komárom Vármegyebeli Érseki Birtokok központja. Vásártartási joga 1416-tól volt. A XV. században Naszvad elnyerte a mezővárosi jogállást. A mezővárosi állapotot a törökkor végéig, illetve azt követően még néhány évtizedig tartotta meg. Naszvad községi újjárendezése és a Szent József nevét viselő plébániatemplomának felépítése (1781-1792) Batthyányi József bíboros-prímáshoz kapcsolódik. A község fekvése, a kedvező éghajlati feltételek megteremtették a zöldség- és gyümölcstermesztés lehetőségét. A későbbi időkben egyre nagyobb jelentőséget kapott a vállalkozási szektor.
