| A | B | C - Cs | E - F | G - Gy | H - I | K | M | N - O | S | Sz | T - V |
| ADORJÁN |
 |
|
Polgármester: Borsos Csaba
|
|
A település Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján fekszik. Adorján Árpád-kori település, nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként. Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tiszaparti települése volt. Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Sarlós Boldogasszony római katolikus templomát nézze meg az erre járó, valamint a templom közelében található, páratlan szépségű kálváriát a Szent Kereszt kápolnával! |
 |
| ÁGASEGYHÁZA |
 |
|
Polgármester: Füredi János
|
|
Kecskeméttől nyugatra fekszik a települést körülvevő terület jelentős része, mint a Kiskunsági Nemzeti Park része, helyi védettséget élvez. Az Ágasegyházától délre elterülő, különös védettséget élvező ősborókás lenyűgöző látványt nyújt, melyen keresztül halad turista útvonal is. Régészeti leletek szerint már az ókorban lakott terület volt. Az Árpád-korban kunok birtokolták, ezt bizonyítja az 1353-ból való első írásos említése is. Az Árpád-kori kun település nyomait már az akkor mocsárral, réttel körülvett szigeten találjuk. A török hódoltság idején az addig virágzó település teljesen elpusztult, még az 1800-as évek elején is lakatlan volt. Az 1810-es évektől Kecskemét külterülete volt, csak 1952-ben vált önálló községgé. |
 |
| AJAK |
 |
|
Polgármester: Kerekes Miklós
|
|
1299-ben a nagyváradi káptalan már Kis Ajakot és Nagy Ajakot említ egy oklevélben. 1720-ban csupán 14 lakott telke volt. A falu betelepítése a XIX. század elején kezdődött el. Így alakult három részre a falu: Magyarvég, Nagyajak (Faluderék), Kisajak (Tótvég). Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Az első említés 1332–35-ből való, mely szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Ajak népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. Érdemes ide ellátogatni, ugyanis a népviselet nem a külvilágnak szólt, a község belső használata lett. Bár igaz, a régi népviselet ha gyományait már csak az idősebb korosztály őrzi. Ha augusztus első hétvégéjén arra jár, ne hagyja ki az Ajaki Nemzetközi Lakodalmas és Hagyományőrző Fesztivált! |
 |
| ALSÓTOLD |
 |
|
Polgármester: Klátyik András
|
|
Az Északi-Cserhát minden égtáj felől hegyekkel határolt völgyében települt meg Alsótold. A szomszédos Felsőtoldhoz hasonlóan – mivel a középkorban csak egy Told nevű helység szerepelt a Nógrádra vonatkozó feljegyzések között – 1265-öt tekintjük a község első írásos említésének. Az oklevelek tanúsága szerint egykor a Toldi család volt a falu földesura. Őshonos erdőségek koszorúzta hegyek között, a Zsúnyi-patak festői, keskeny völgyében fekszik. A túrázók számára is igen kedvelt a hegyekkel-dombokkal körülvett táj, hiszen a település határait érinti a kék-túra útvonal. 2003-tól a túrázásban megfáradt vendégeknek pihenésre alkalmas szállást is tud biztosítani az önkormányzat. |
 |
| APC |
 |
|
Polgármester: dr. Bulcsu Elemér József
|
|
A Hatvantól 18 km-re fekvő község határában, festői szépségű völgyben terül el a Széleskői-tó, aki erre kirándul, ne hagyja ki e természeti szépséget. Árpád-kori településként ismert, de a régészeti leletek alapján már a bronzkorban is lakott volt. A középkor századaiban a források már mezővárosként említik. Kedvező adottságait kihasználva a múlt században Szentiványi Farkas híressé tette az apci bort, amelynek még a tengeren túl is volt piaca. 1875-ben kőbányát nyitottak, majd felépítette a cserép- és téglagyárat. Kukkantson be Apc római katolikus templomába! A gótikus eredetű épület mai formájában a XVIII. századtól áll. Az 1876-ban a Szentiványiak által épített kastély jelenleg a község kulturális és sportközpontja, mely számos programmal várja az idelátogatót. |
 |
